Érmelléki értéktár

Gálospetri Magyar Tájház

Gálospetri Magyar Tájház

 

Ismerjük Tamási Áron Ábel szájába adott örökérvényű bölcsességét, miszerint: “Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” A megállapítás a világ bármelyik szegletén igaz lehet, főként, ha az ott élő emberek ismerik, vagy hajlandóak megismerni szűkebb és tágabb környezetüket, az elődök által hátrahagyott – építészeti, kulturális, tárgyi – értékeket.

Az Érmellék mint önálló tájegység

Az Érmellék földrajzi, néprajzi, történelmi- közigazgatási tájegység. A magyar értelmező szótár (Bp, Akadémia kiadó, 1980) szerint a táj (tájegység) valamilyen kritérium (földrajza, néprajza stb.) alapján egységes vagy összefüggő (kisebb) terület.
Az Érmellék esetében több olyan kritérium van, amelyek alapján önálló tájegységnek tekinthető.

Elsősorban földrajzilag jól körülhatárolható: azok a települések tartoznak ide, amelyek az Ér teknővölgyében, teraszain és vízgyűjtő területén találhatók. Például Érmihályfalva, Érsemjén, Érkörtvélyes, Érselind távolabb esik az Ér völgyétől, de patakai, vizei az Érbe torkolnak.

Benedek Zoltán földrajzilag 64 települést sorolt az Érmellékhez, megközelítőleg 100.000 lakossal. Az Érmellék a román-magyar határ mentén Hajdú-Bihar, Bihar és Szatmár megye érintkezésénél északkelet- délnyugati irányban  terül el. Határai megközelítőleg északon a Kraszna, délen és keleten a Berettyó, nyugaton a Nyírség. A tulajdonképpeni völgy egy 5-25 km közötti, váltakozó szélességű és 100 km hosszú sáv, melyet a keleti és nyugati terasz szegélyez.

Az Érmellék különleges néprajzi jellegzetességei

Néprajzi jellegzetességei alapján szintén elhatárolódik a szomszédos tájaktól. Az Ér lecsapolása előtt erre a vidékre nádlészából készült vésszel történő kerítőhalászat volt a jellemző a lassú folyású 50-100 m széles morotvákban (vízfolyásokban).
Bár mondanivalóját tekintve jócskán túlmutat az Ér leírásán, mégis talán a XX. századi magyar irodalom legjlentősebb költőjének Ady Endrének a szavai juthatnak most eszünkbe:

“Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
Pocsolyás víz, sás, káka lakják.”

Jellegzetes volt már a középkorban virágzó érmelléki szőlőművelés. Ez a típusú művelés technika földrajzi szempontból nem ide sorolható szomszédos településeken is megtalálható, például Margittán, Hosszúpályiban, Sárándon, stb., néprajzi szempontból ezek is az Érmellékhez sorolhatók.

A XIX. század első felében Bihar vármegye 5 járásának egyike  az Érmelléki járás volt, Székelyhíd központtal, tehát közigazgatási egység volt. Ezt később felosztották, érmihályfalvi és székelyhídi járásra.

Az Érmelléki Református Egyházmegye mint egyházi közigazgatási egység ma is létezik, amelyhez például még a Szilágyság peremén fekvő Széplak is hozzátartozik.
A fenti szempontokat figyelembe véve minden olyan település  érmelléki, amely annak vallja megát, hiszen egy személy valamilyen etnikumhoz való tartozását is ez határozza meg.

Az Érmelléki Értéktár célja

A célok kitűzésének és megvalósításának egyetlen titka van, mindezt Kazinczy Ferenc érmelléki szülöttként hajszálpontosan megfogalmazta híres epigrammájában:

“Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted
Szánts s vess, s hagyjad másnak az áldozatot.”

Az Érmelléken létező kultúrális értékek felleltározása, megőrzése és megismertetése a célja weboldalunknak, ezáltal is erősítve az érmelléki tudatot, amely a szülőföldőz való ragaszkodás fontos katalizátora, és jó közérzetünk első számú tényezője.

Kutúrális érték minden olyan maradandó anyagi és szellemi megvalósítás, melyet az itt élő emberek hoztak létre vagy hoznak létre.

Nagyon fontos, hogy megkülönböztessük az értékest az értéktelentől, mert csak az előbbi méltó a megőrzésre és az utódoknak való átadásra. Ami értékes az a társadalom és egyén számára fontos és az átlagosnál kiválóbb. (Magyar értelmező szótár).

A kultúrális értékek nemcsak érzelmileg fontosak számunkra, hanem gazdaságilag is, mert turisztikai vonzerőt jelentenek a falusi turizmus fellendítésében, de okulást és példát is a jelenlegi és a következő generációk számára.

A tájházaknak, múzeumoknak fontos szerepük van az Érmellék értékeinek megőrzésében, bemutatásában, emellett pedig a falusi turizmus alapjai is lehetnek hosszú távon.
Minden értékes épület, tárgy vagy szellemi termék nem feltétlen őrizhető meg fizikai valójában, ám a web adta lehetőségek kiaknázásával még sokáig “elérhetővé” válnak.

Bármelyik településről szeretettel várjuk az Érmellék eddig feltáratlan értékeit bemutató anyagot (írás, hanganyag, kép), amely, ha megfelel alapelveinknek, akkor publikáljuk, megőrizzük és a közösség rendelkezésére bocsátjuk.

Kéri Gáspár

Székelyhíd 2016.07.07
Az Érmelléki Faluturisztikai Társaság Elnöke
A Gálospetri-i és szalacsi tájház tulajdonosa